Pro-Qaly Egészségügyi és Szolgáltató Kft.

Vérzészavarok

Alapfogalmak

Raromenorrhoea fogalma: A vérzés 35 napnál ritkábban, de három hónapon belül jelentkezik.

Amenorrhoea I. 16. életévig vérzés nem jelentkezik.

Amenorrhoea II. Vérzés 3 hónapig nem jelentkezik.

Irreguláris ciklus: A menzesz három hónapon belül rendszertelenül jelentkezik.

Hypomenorrhoea: Menzesz mennyisége a szokásosnál kevesebb.

Hypermenorrhoea: Bő menzesz.

Premenstruális vérzés: A várható menzesz előtt néhány nappal barnás, pecsétől vérzés jelentkezik.

Postmenstruációs vérzés: A szokásos menzeszt néhány napig barnás, pecsétlő jellegű vérzés követi.

 

A raro-amenorrhoea és anovulació diagnosztikája

A menstruációs zavar és a peteérés vizsgálata nehezen választható szét a hyperandrogenizmus során már ismertetett vizsgálatoktól, a kivizsgálás során sok az átfedés.

Amennyiben a beteg raromenorrhoeas, a ciklus 3. napján javasolt az sTSH, follikulus stimuláló hormon (FSH), a luteinizáló hormon (LH), az ösztradiol (E2) prolaktin és az androgének (tesztoszteron, androsztendion, DHEAS, SHBG) meghatározása. A vizsgálatokkal tisztázható a pajzsmirigy működése, kizárható a hyperprolactinaemia, az alap LH, FSH és E2 szint, illetve az LH/FSH arány.

 

Amenorrhoea esetén az sTSH, FSH, LH, E2, prolaktin és az androgének bármelyik napon meghatározhatók.

 

A vizsgálatokat, a hormonok (beleértve az inzulint is) napi ingadozása miatt, célszerű a reggeli órákban, illetve - kontroll vizsgálatok esetén, ha a reggeli időpont nem oldható meg - azonos napszakban elvégezni, hogy az eredmények megbízhatóan összehasonlíthatóak legyenek.

 

Amennyiben a beteg elhízott (BMI > 30) érdemes egyúttal egy éhomi inzulin és vércukor meghatározást is végezni, hogy kiszámoljuk a HOMA értékét. Ez a későbbi terápiás lehetőségek kiválasztásánál lesz fontos.

 

Szakmai irányelvek szerint az OGTT, az fT3, az fT4, az ACTH és a kortizol vizsgálatok nem tartoznak a kivizsgálás első lépcsőjébe, kivéve, ha az előzményi adatok vagy a fizikális vizsgálatok ezt nem indokolják!

 

Ugyancsak nincs szükség a D-vitamin rutin mérésére, még akkor sem, ha egyes kutatások PCOS-ben alacsonyabb 25-OHD szinteket mértek (ezek egyébként elég heterogén beteganyagot vizsgáltak).

Nem szabad elfelejteni, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitaminok közé tartozik (hasonlóan az A-, az E- és a K-vitaminokhoz), tehát elhízottaknál a zsírszövetben halmozódik fel. Tehát  a szervezetben még alacsonyabb vérszint esetén sem biztos, hogy D-vitamin hiány van. Ezt igazolja, hogy fogyásnál a 25-OHD szintje megemelkedik.

 

A vizsgálatok a centrális, illetve az ovarialis eredetű vérzészavar, az androgének szintjérének tisztázásában adnak útmutatást, továbbá a megvonásos vérzés, illetve meddőségi panasz esetén az ovuláció indukció optimális megválasztásához adnak segítséget.

 

Meddőségi panasznál, amennyiben a ciklus nem haladja meg a 35. napot, a várható menzesz előtt 5-7 nappal, ovuláció indukció alkalmazása esetén, follikulometriát is figyelembe véve, legtöbbször a ciklus 21-23. napján P, E2, prolaktin + androgének meghatározás is szükséges.

 

A totál tesztoszteron (T) és egyéb androgének mellett azért fontos a „sex hormone binding globulin” (SHBG) meghatározása, mert így kiszámítható a szabad tesztoszteron aránya (fT), illetve a "free androgén index" (FAI).

FAI = total tesztoszteron (nmol/ L)) x 100 /SHBG) (nmol/ L) Jó minőségű, megbízható kutatási eredmények alapján, a kalkulált szabad tesztoszteron és a FAI meghatározás prediktív értéke a legkedvezőbb.  

 

Az androsztendion hormon meghatározása azért fontos, mert a petefészek theca sejtjeiben - feleg a ciklus második felében, főleg androsztendion termelődik, tehát az a petefészek eredetű hyperandrogenizmus és a következményes peteérési zavar, meddőség fő oka. Ennek a hormonnak a legnagyobb a specificitása is (90,7 %)

 

A laboratóriumi vizsgálatokkal ki kell zárni minden olyan kórképet, mely hyperandrogenizmussal, vérzési rendellenességgel, elhízással járhat, beleértve centrális (agyalapi mirigy okozta vérzészavarokat) a hyperprolaktinaemiát, súlyosabb pajzsmirigy zavarokat, a petefészek és a mellékvese androgén hormont termelő daganatait, kongenitális adrenális hyperplasiát (CAH), Cushing szindrómát, hyperprolactinaemiát, acromegaliat és hyperandrogenaemiával társuló korai petefészek kimerülést.

 

Nem szabad elfelejteni, hogy a kórképek egymással kombinálódhatnak.