Elhízásról általában

A túlsúlyos állapot és az elhízás fogalma, jelentősége

A mindennapos szóhasználatban a kövérség és a súlyfelesleg értelmezése nem válik élesen ketté. A túlsúly (súlyfelesleg) alatt a test magasságához viszonyított testtömeg növekedés, míg kövérség alatt a szervezett zsírtartalmának növekedését célszerű érteni.

Az elhízás (obesitas) anyagcsere folyamatok genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely végül az energiaháztartás egyensúlyának felborulását okozza. Az energiaháztartás felborulása következtében a táplálékfelvétel növekszik és/vagy az energia leadás csökken, és kialakul a kövérségre jellemző fokozott zsírraktározás. A súlytartó fázisban a kövérség megtartása már kisebb energia bevitellel is lehetséges. Ebben a szakaszban is további szabályozási zavarok, társuló betegségek alakulhatnak ki. 

Az Egészségügyi Világszervezet. 1997. Évben a kövérséget olyan krónikus betegségnek nyilvánította, amely egyre több embert érint, és fokozza más betegségek kialakulásának rizikóját.

Az obesitást tehát az utóbbi években már betegségként tartják nyilván, olyan krónikus és recidiváló betegségnek, amely tartós kezelést igényel, testsúlycsökkentést, majd a súly megtartását.

Az obesitas következtében fokozódik a cukorbetegség kialakulásának esélye (>35 BMI esetén 93-szorosra a férfiaknál és 42-szeresre a nők között), koronáriabetegség (20%-os testtömeg növekedés férfiaknál 86%-al, nőknél 3,6 szoros). A koronáriabetegség kialakulásában az emelkedett vérnyomás, a hyperlipidaemia, és az kóros haemostasis játszik szerepet. Nő az epekövesség gyakorisága, férfiaknál a vastagbélrák, nőknél az endometrium rák gyakorisága. Fokozódik az infertilitás, légzési problémák, alvási apnoe, hypoventilláció, arrythmia, illetve a szívelégtelenség gyakorisága.

Az obesitas kezelése sok nehézséget okoz, mind az orvosnak, mind a betegnek, és nem megfelelő akarattal gyakran kudarccal végződik.