Elhízásról általában

Az elhízás jelentősége nőknél

A női szépségideál nagyot változott az idők során. A túlsúlyos, szembetűnően nőies formákat mutató hölgyeket nemcsak azokban az őskori társadalmakban tartották gyönyörűnek, amelyekben a szűkös élelmiszerforrások miatt a kövérség jólétet, termékenységet jelentett. A kutatások szerint a gömbölyded – de nem feltétlenül túlsúlyos – hölgyek általában azokban a kultúrákban testesítik meg a szépségeszményt, amelyekben a nők gazdasági és politikai szerepe csekély.

Századunkban a diplomát szerző, és az addig “férfias”-nak minősített munkakörökben elhelyezkedő nők ideálja viszont inkább a karcsú alak lett. Ez lehet az egyik oka az egyre inkább terjedő evészavaroknak is, hiszen a testalkattal való túlzott foglalkozás, a kétségbeesett, sokszor egészségkárosító fogyókúrázás többnyire a képzettebb, felelős beosztású nők betegsége.
A testsúly hatása egyébként leginkább abban nyilvánult meg, hogy a válaszadók a sovány alkatú nőknek igen nagymértékben kisebb szaporodási képességet tulajdonítottak.
Érdekes, hogy a női és a férfi válaszadók egyaránt a gömbölyded – de nem túlsúlyos – hölgyeket találták a legszebbnek, ám azt mégis nehezen tudták elképzelni, hogy ők hivatásukban komoly előmenetelt érjenek el. Nos, ilyen erős előítéletek közepette nem csoda, ha sok nő számára lelki válságot okoz hivatásának és testalkatának összeegyeztetése.

Magyarország felnőtt lakosságának egyharmada túlsúlyos. Az életkor előrehaladtával az elhízás egyre gyakoribb. Új felmérések alapján a 20-30 év közötti nők körülbelül 20%-a elhízott, az 50-60 éves korosztály esetén ez a szám több mint 50%. Az ideális testsúlyt a testtömegindex (a kg-ban mért testsúly osztva a m-ben mért testmagasság négyzetével) segítségével határozhatjuk meg. 27 (nőknél), illetve 28 (férfiaknál) feletti testtömegindex esetén az egyén elhízottnak tekinthető. Ha túlsúlyosak vagyunk, akkor kitartóan, de nem önmagunkat gyötörve kell próbálkoznunk az optimális testsúly elérésével.

Az Egyesült Államokban, a karcsúság megszállottainak országában a kövér nők társadalmilag megbélyegezettnek számítanak. "Nőietlenek, menekülnek a szexualitástól, nem szociálisak, ellenőrizhetetlenek, ellenséges beállítottságúak, agresszívek". - tartják róluk.

A soványakban "borzadást, megvetést, morbid csodálatot, szégyenkezést és erkölcsi felháborodást" váltanak ki. Erre a megállapításra jutott Marcia Millman 33 éves kaliforniai szociológusnő egy tanulmányban, amelyhez két évig gyűjtötte az anyagot, mindennapi tapasztalataikról faggatva a kövér nőket.
"Such a pretty face"- szabad fordításban: Pedig olyan szép az arca - ez Millman könyvének a címe, amelyet az alcím magyaráz: "Nem könnyű kövérnek lenni Amerikában, különösen, ha az ember nő". Érdekes, hogy a feministák mozgalma fellépett ugyan a "szépségmánia" ellen, vagyis az ellen, hogy a nőket csak külsejük után ítéljék meg, de a kövéreket többé-kevésbé mellőzték ennél a követelésnél.
Úgy látszik, hogy a kövér nők - nem úgy, mint a kövér férfiak - nem számíthatnak a környezetükben levő soványak elnézésére.
Társadalmi mozgásterük egyre szűkebb.

Szociális megbélyegzés
A túlsúlyosság és kövérség pszichoszociális szempontjai
Az Egyesült Államokban és több Nyugat-európai országban a társadalom elvárja, hogy az emberek, főleg a nők ne legyenek kövérek.
A kövéreket negatív diszkrimináció éri, amikor munkát keresnek, a munkatársi viszonyban, különböző bérleteknél , a megállapított jövedelmeknél és kedvezőtlenebbek a kilátásaik házasságkötésekre.
        

Az elhízás fogalma

A mindennapos szóhasználatban a kövérség és a súlyfelesleg értelmezése nem válik élesen ketté. A túlsúly (súlyfelesleg) alatt a test magasságához viszonyított testtömeg növekedés, míg kövérség alatt a szervezett zsírtartalmának növekedését célszerű érteni.

Az elhízás (obesitas) anyagcsere folyamatok genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely végül az energiaháztartás egyensúlyának felborulását okozza. Az energiaháztartás felborulása következtében a táplálékfelvétel növekszik és/vagy az energia leadás csökken, és kialakul a kövérségre jellemző fokozott zsírraktározás.

A kőkorszakban a primitív ember gyakran nem jutott táplálékhoz, éhezett. Akinek a genetikai állománya nem kedvezett a testzsír felhalmozódása szempontjából (nem tudta tárolni a felvett táplálékot), elpusztult az éhezéstől.  Akik rendelkeztek ezekkel a génekkel, túlélték az éhezési időszakot. Ezen gén(ek) biztosították tehát az egyén és a fajta túlélését.

A felszaporodó gének és a XX. század második felében bekövetkező életmódváltozás együttesen az elhízás "járványszerű" elterjedéséhez vezetett. Az Egészségügyi Világszervezet. 1997. Évben a kövérséget olyan krónikus betegségnek nyilvánította, amely egyre több embert érint, és fokozza más betegségek kialakulásának rizikóját.

Az obesitást tehát az utóbbi években már betegségként tartják nyilván, olyan krónikus és recidiváló betegségnek, amely tartós kezelést igényel, testsúlycsökkentést, majd a súly megtartását.

Elhízás következtében kialakuló kockázatok

Az elhízás nemcsak a menstruáció zavarát, meddőséget és terhesség alatti szövődmények kialakulásának esélyét növeli.

Az obesitas következtében fokozódik:

• a cukorbetegség kialakulásának esélye (>35 BMI esetén 42-szeresre a nők között),
• koronáriabetegség (20%-os testtömeg növekedés nőknél 3,6 szoros).

A koronáriabetegség kialakulásában az emelkedett vérnyomás, a hyperlipidaemia, és az kóros haemostasis játszik szerepet. Nő az epekövesség gyakorisága, férfiaknál a vastagbélrák, nőknél az endometrium rák gyakorisága. Fokozódnak a légzési problémák, alvási apnoe, hypoventilláció, arrythmia, illetve a szívelégtelenség gyakorisága.

Elhízás okai

 Az elhízás oka több kalória elfogyasztása, mint amennyit a szervezet felhasznál.

Genetikai és környezeti tényezők befolyásolják a testsúlyt, de még mindig tisztázatlan, hogy pontosan hogyan működnek közre egy személy súlyának meghatározásában. Az egyik feltételezett magyarázat, hogy a testsúly egy beállítási pont körül szabályozódik, hasonlóan egy termosztát beállításához. A normálisnál magasabb beállítási pont megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért kövérek, miért nehéz fogyniuk és a súlyvesztést fenntartaniuk.

Genetikai tényezők: egy új keletű kutatás azt sugallja, hogy a genetikai befolyás átlagosan mintegy 33%-kal járul hozzá a testsúly meghatározásához, de az egyes személyekben ez lehet ennél több vagy kevesebb is. A genetikai okok kutatásában kiemelkedő érdeklődést kapott a leptin gén és a leptin receptorral kapcsolatos vizsgálatok. A leptin a zsírszövetben keletkező peptid, amely visszajelez a köztiagyba a szervezet zsírtartalmáról, és kihat a táplálékfelvételre. A szimpatikus idegrendszer béta-3 receptora az energia leadási folyamatot segíti elő a zsírszövetben. Genetikai alapon kialakuló csökkent mértékű aktivitása szintén szerepet játszik az elhízás kialakulásában.

Társadalmi-gazdasági tényezők: ilyen tényezők nagyban befolyásolják az elhízást, különösen a nők között. Az Egyesült Államokban az elhízás több mint hétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozó, mint a magasabb csoportokban lévő nők között. A társadalmi-gazdasági tényezőknek több szempontból lehet ilyen erős befolyása a nők súlyára. Egyrészt a társadalmi státusz emelkedésével az elhízással szembeni hátrányos megkülönböztetés növekszik, másrészt a magasabb társadalmi csoportokban lévő nőknek több idejük és anyagi lehetőségük van a diétázásra és testmozgásra, ami lehetővé teszi számukra, hogy ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek.

Táplálkozás: Az energiaháztartás egyensúlya azonos energia bevitel és leadás esetén áll fenn. Pozitív energia mérleg alakul ki, ha táplálék energiatartalma meghaladja az energia leadást. Az energiafelvétel egyensúlyának egyszerű kalóriára lebontott felborulásán kívül a táplálék összetétele is lényeges kóroki tényező. Az energia bevitel mennyiségén kívül alapvető a táplálék zsírtartalma. A magyarországi zsiradékfogyasztás mintegy háromszorosa az ideális értéknek. Ezen belül is, az állati eredetű zsiradék fogyasztása még napjainkban is sok, bár az utóbbi években az étolaj és az ugyancsak nővényi eredetű zsírokat tartalmazó margarinfogyasztásunk növekedett.

Fizikai aktivitás hiánya: A mozgás hiánya csökkenti az energia leadását és a felvett táplálék zsír formájában elraktározódik. Utóbbi években kutatások alátámasztják, hogy az elhízás kialakulásában a csökkent testmozgás jelentősebb tényező, mint a táplálkozási szokások megváltozása!

Pszichológiai tényezők: az érzelmi zavarokat, melyeket régebben az elhízás egy fontos okának tartottak, ma az elhízott emberekkel szemben megnyilvánuló erős előítéletre és megkülönböztetésre adott válasznak tekintik. Az érzelmi zavarok egy fajtája a testséma-zavar (előnytelen kép a saját testről) jelentős probléma sok elhízott, fiatal nő számára. Társasági helyzetekben szélsőséges félénkséghez és kellemetlenség-érzéshez vezet.

Endokrin zavarok: Az elhízás okai között csak kis arányban szerepel csökkent pajzsmirigy funkció vagy a mellékvese hormonzavara (Cushing szindróma).