Nőgyógyászati rákszűrés
A nőgyógyászati rákszűrés fogalma
Meghatározás szerint a szűrés a tünetmentes népesség vizsgálata, valamilyen betegség elő- és/vagy korai állapotának felfedezése, a betegség kivédése, vagy eredményes gyógyítása, illetőleg a betegség okozta halálozás csökkentése végett. Ennek értelmében a nőgyógyászati rákszűrés csak a méhnyakrák szűrésre vonatkozik. A méhnyakrákszűrést a nőgyógyászati vizsgálat részeként végezzük. Ekként a méhnyakrák szűrésnél a szeméremtest, a hüvely, a méhtest, a függelékek és az emlők felől is tájékozódunk, ezek kezdeti, még eredményesen kezelhető, daganatos elváltozásainak némelyikét is felfedezhetjük.
Magyarországon a nőgyógyászati rákszűréshez a méhnyak sejtkenet (citológiai) és kolposzkópos vizsgálatát is magába foglalja. Megállapítható, hogy a kolposzkópia a CIN (cervikális intraepiteliális neoplázia) felismerésének érzékeny módszere, az elváltozást olyan esetekben is gyakorta jelez, amikor a sejtkenet még negatív. A kolposzkópia jelentősége még, hogy célzottan lehet citológiai kenetet venni a gyanúsnak ítélt elváltozás területéről.
Milyen gyakran javasolt nőgyógyászati rákszűrés?
A nemi életet a lányok többsége tizenéves korban kezdi, következésképpen már a tizenévesek is fertőződ(het)nek HPV-vel. Ezért célszerű a nőgyógyászati rákszűrést két évvel a nemi élet megkezdése után, de legkésőbb a 21. életévtől elkezdeni (hivatalosan 25 év felett).
A fiatal nőknél eleinte évente 
javasolt nőgyógyászati rákszűrés, s amennyiben a méhnyak a kolposzkóppal is épnek látszik, és/vagy a sejtkenet nem utal kóros elváltozásra, HPV fertőzés nincs, a sejtkenetet elegendő kétévenként venni.
Ha a sejtvizsgálat három egymás utáni alkalommal negatív súlyos elváltozás kialakulása három éven belül nem valószínű, ezért a háromévenkénti sejtkenetvizsgálat teljesen megfelelő. A változókorúaknál, ha a kolposzkópia negatív, elegendő a háromévenkénti kenetvétel.
65 évnél idősebbeknél a cerxixrák szűrésének előnyét kutatások nem támasztják alá!
FONTOS!
A HPV elleni védőoltás nem teszi feleslegessé a rendszeres rákszűrést!
Cytológiai eredmények értékelése
A régi rendszer szerint Papanicolau-besorolás szerint történt a cytológiai eredmények értékelése P1-P5 közötti besorolást ad (csak elméletileg van P0), újabban viszont a Bethesda-módszert használják, mely sokkal rugalmasabb és informatívabb, részletesebb információkat ad a méhnyak elváltozásokról a Papanicolau-szerinti besorolásnál.
Papanicolau-szerinti értékelés
A Papanicolau-besorolás szerint ezek az eredmények lehetnek a leleten.
P0 = a kenet nem értékelhető, valami hiba történhetett a vizsgálat, vagy az értékelés kapcsán (eltört a tárgylemez) ezért újabb vizsgálat szükséges.
P1 = negatív; normális sejtek
P2 = negatív; normális sejtek (ez a leggyakoribb eredmény!)
P3 = Gyulladás van vagy rákmegelőző állapot gyanúja áll fenn. A vizsgálat ismétlése illetve HPV szűrés javasolt. Egy P3-as lelet még önmagában nem indokol műtétet, de szoros orvosi megfigyelés és kontroll szükséges!
P4 = Rákmegelő állapot vagy korai rák gyanúja áll fenn. - A gyanú kizárására, vagy megerősítésére HPV szűrés és az esetek döntő többségében szövettani vizsgálat indokolt ilyen esetben.
P5 = Daganatos sejtek jelenléte mutatható ki. Szövettani vizsgálat mindenképpen indokolt.
Bethesda-módszer szerinti értékelés
A Bethesda-besorolás azt mutatja meg, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességéről van szó.
A méhnyakráknak két fő típusa van:
- 85-90%-uk laphámrák, ami hosszú évek alatt alakul ki és jól szűrhető.
- 10-15%-uk mirigyrák, ami akár másfél-két év alatt kialakulhat, magasan a méhnyakcsatornában, helyezkedik el, ezért nehezen szűrhető
A cytológiai leletekben előforduló rövidítések
ASC - bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek
SIL - laphámbeli elváltozások, ezen belül
LSIL - enyhén atípusos sejtek, CIN1-nek megfelelõ sejteltérések
HSIL - súlyosan atípusos sejtek, CIN2/3-nak megfelelõ sejteltérések
AGC - kóros mirigyhámsejtek
AIS (adenocarcinoma in situ) - hámbeli mirigyrák
Mit jelent a CIN1, a CIN2 és a CIN 3?
A méhnyak sejtjeinek rendellenes fejlődése alapján enyhe (CIN1), mérsékelt (CIN2) és súlyos (CIN3) fokozatokat különböztettek meg. A CIN 1 elváltozás még nem tekinthető a méhnyakrák megelőző állapotnak, de fokozott ellenőrzés indokolt. CIN II. esetén a hámszövet kétharmada érintett, a CIN III. pedig azt jelenti, hogy a hámszövet teljes vastagságában látható a dysplasiás elfajulás. A CIN 2 és CIN 3 rákmegelőző állapot, a CIN3+ már korai méhnyakráknak felel meg.
Teendők röviden
Amennyiben a citológia CIN I –t mutat, a vizsgálat 3 hónap múlva történő megismétlése javasolt.
Amennyiben ismételten CIN I (vagy súlyosabb) a sejtkép, konizáció (a kóros terület kúpszerű kimetszése) vagy LEEP javasolt.
Amennyiben már az első vizsgálat CIN II vagy CIN III-t mutat, ismétlés után (az esetleges tévedés egyértelmű kizárására), konizáció vagy LEEP javasolt.
LÁSD MÉG:
